Posts Tagged ‘Oktatott hazugságok’
Oktatott hazugságok
Oktatott hazugságok
Azért jó lenne már, ha nekünk is lenne egy lengyel oktatási miniszterünk. Akit ugye a sajtó szélsőjobboldalinak hazudik, holott egyetlen célja van, hogy a történelem és általában az oktatás ne legyen egysíkú, hazug és merev. Mert ettől a szemlélettől rohad a föld, és halmozódnak bajaink.
Mert ettől az egysíkú és egyoldalú oktatástól válnak gyermekeink – sőt, mi magunk is és nagyszüleink is – beszűkült gondolkodásúvá. Úgy látszik, valakiknek ez célja és szándéka, hogy mi ilyenek legyünk. Hogy csak egyfajta értékítéletet tudjunk mondani, s csak egyfajta véleményünk legyen, lehetőleg az, amit belénkvertek – nem baj, ha a tudományhoz és az igazsághoz köze sincsen.
Muszáj, muszáj, ha az emberben az igazságérzet leghalványabb lángja is pislákol, hogy elinduljon más igazságokat is felkeresni, mint a hivatalos. Mert a történelem tele van hazugságokkal, s oktatási rendszerünkre a hazugság nyomja rá bélyegét. Mondja meg nekem a legelvakultabb liberális, hogy miért nem egyezik a szabadelvűség szellemével az, ha a diákjainknak felvillantunk más alternatívákat is, mint a hivatalos? Miért nem lehet – legalább szemnyitogató széljegyzetben mellé tenni a mindig létező másik oldal véleményét, a nagy, fontos kérdésekben? Sejtem én, hogy miért, de ne legyen igazam. Attól félnek liberális uraimék, hölgyeimék, feltételezem, tudatos gondolkodásuk szintje alatt, tehát zsigerileg – hogy aki egy hazugságot megkérdőjelez, az megkérdőjelezhet többet is. És ezáltal a lelkek felett gyakorolt hatalmuk még a média tömegbefolyásoló eszközeivel sem lesz tartható. Hiszen akinek megmutatják, hogy volt olyan történelmi időszak, vagy történelmi történés, amelyben a „tudomány” (vagyis a meghatározó, szürke hivatalosság) álláspontja nem feltétlenül igazolható, sőt vannak más, reális alternatívák – akkor a tanuló könnyen mondhatja azt, akkor ilyenek bizonyára előfordulnak más korszakokban is.
Például ma.
Ha kiderülne (és főleg, mindenki szabadon tanulhatná!), hogy őseink nem feltétlenül finnugorok voltak, ha kiderülne, hogy talán Dzsingisz kán és a törökök együttműködési lehetőséget ajánlottak fel őseinknek, mielőtt megtámadták volna az országot, ha az emberek ismernék Mohács közvetlen kiváltó okait, köztük a „zsigerileg védett” Fortunátus Imrét, ha Trianon egyetemes okait és titkos előzményeit is ismerhetnénk, akkor talán mást is megkérdőjeleznénk. Mert sajnos nemcsak a mi történelmünkbe kontárkodtak bele. Az egyetemes történelem is tele van hazugsággal, egyoldalúsággal, merevséggel és dogmatizmussal. Dogmatikusan tanítják például a reformációt, mert nem mondják el a katolikus egyház véleményét a reformációról és annak kiváltó okairól (nyissatok csak fel egy tankönyvet, ha nem hiszitek), egyoldalúan tanítják nemcsak a huszadik századot, annak számos „igazságát” és „kőbe vésett törvényét”… a történelemhamisításuk mélyen visszanyúlik a múltba. És hazugságuk olyannyira egyetemessé válik (vagy már vált), hogy ahol más tudományágakkal és azokkal érintkezne, ott szintén elkezdik átdolgozni a valóságot és a tényeket a diktatórikus liberalizmus szürke eszmei masszájává.
Így hazudnak például evolúciót is nekünk. Így hazudnak (többek között az evolúcióból kifolyólag) például anyagelvűséget, hogy ne kérdőjelezd meg a fogyasztás világát, s azt hogy ez minden életmód legjobbika. Hogy Te is azt mond, mire kijössz az agymosó intézményből: aki Istenben hisz, az egy barom és bizonyára lelki beteg ember. (Holott talán, éppen Te lettél az!) Így fonnak köréd hazugságokból módszeresen pókhálót, hogy ne szabadulj belőlük. Ne kérdőjelezz meg semmit, s mindent fogadj el. [Ne kérdőjelezd meg például a bevándorlás dogmáját, a fajok és az emberek egyenlőségének eszméjét sem.]
Mert ha kiesik egy kis fogaskerék az egyetemes hazugságból, akkor talán rájönnének sokan, hogy a nagy francia felvilágosodás talán mégsem volt felvilágosodás, hanem csak: felhomályosodás. Hogy a kommunizmus nem minden rendszerek legjobbika. Hogy a demokrácia sem az, és hogy a diktátorok sem voltak ördögi teremtmények, hanem ugyanolyan emberek, mint más, emberi vágyakkal és érzésekkel. Hogy világunkat átszövik a titkosszolgálatok ténykedései, s ezek történelmet formálnak. Hogy az életünk és felépített világrendszerünk nem más, mint egy ócska léggömb. Egy gyatra lufi, amit olyan magasra fújnak, hogy már magától elpukkanna, ha az emberek hajlandóak lennének a dogmatizmus merevségét magukban egy kissé revideálni. De nem teszik, mert erre kapnak neveltetést: egyoldalú ítéletalkotásra. És ez általánosodik az emberben, ez az egyoldalú ítéletalkotás. Belénk merevedik, mint kagylóba a homokszem. Ebből fakad, hogy az út széli csöves az „csak egy hülye csöves” és nem Isten báránya. Ebből fakad, hogy nem gondolkodunk, csak ítélkezünk, s ezáltal magunk is megítéltetünk.
Hogy mi ilyenek vagyunk, részben magunk tehetünk. Mert nem érdekel minket a napi roboton kívül, a mókuskeréken kívül semmi. Nem vagyunk nyitottak a lelket nemesítő dolgokra. Persze a nyitottságot nem a buta áltolerancia nevében értem, amely mára szintén liberális tömegeszmévé vált. Nyitottnak kell lenni persze, de nem bőrszínre való tekintettel elsősorban, s nem a médiából özönlő lelki és kulturális gyennyre, hanem a nemes dolgokra. A másik ember emberként való megbecsülésére. Hogy ne a rohadt büdös csövest lássuk a másikban, hanem azt, hogy kerültél ide, testvér? Te magad voltál a gyenge, hogy elbuktál harcodban, vagy mi volt az ok? Qurvaország földjén tengődünk ezért, s nem emelkedünk a fény felé, Jobbik Magyarországhoz. Mert először lelkileg Qurvulunk el, kenyéradó gazdáinkhoz, politikus uraimékhoz hasonlóan, s csak utána testileg. Mert elrontjuk az életünket, mert nem a tisztesség, becsület és szeretet erényének sziklavárára építünk, hanem hülyeségek egymásra épülő homokszemcséire.
És azután csodálkozunk, ha minden összedől. Isten bizony jó lenne, ha nekünk is lenne egy lengyel oktatási miniszterünk. Talán egy idő után kevesebb elrontott élet szaladgálna körülöttünk.
„Ismerjétek meg az igazságot, és az igazság szabadokká tesz Titeket.”
Scall Fast
