Archive for February 1st, 2010
Verseny
Ennek a rendszernek már úgy sincs sok hátra
Verseny. Rendkívüli alkalom, összehasonlítás jellegű próbatétel, melyen a résztvevők megmérkőznek.
A tartós stressz, azaz a distressz gyilkol, az akaratlagosan, választottan átélt izgalom pedig pozitív hatású, noha stressz az is.
De ez egy állandósított verseny. Az élsportolók sem lennének képesek mindennap világszínvonalon teljesíteni. A (zsidós) tőke a munkaerőtől ma mégis ezt várja.
Léteznek humánus tőkések, a jó értelemben vett államon kívül is, ezek általában vagy magyarok, vagy más európai országokból való közepes cégek.
Belső piac : legfontosabb. Már ha nem akarunk Európa rabszolgatartó, romlottélelmiszer felvásárló és szemétlerakó telepe lenni.
Kis és közép vállakozások, beleértve azokat a leggyakrabban német, francia tulajdonban levő üzemeket is, amik gyárnak túl kicsik, kisvállalkozásnak túl nagyok. Ők a legnagyobb foglalkoztatók, nem a multik. Forráshiányosak, csak magas kamatra kapnak hitelt. A hitelező bank kockázat nélkül hízik mások munkáján!
Megszorítások. Ha csökkennek a bérek, csökken a vásárlóerő, csökken a piacuk!
Több százmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást viszont a multik kapnak, az egyedi kormánydöntések kedvezményezettjei is ők. Ezek körében alig akad hazai vállalkozás, annál inkább külföldi tulajdonban álló óriáscégek, amelyek hosszú ideje élvezik a diszkriminatívnak is tekinthető pályázati előnyszerzés valamilyen formáját.
Az világos, hogy a korrupciót kiküszöbölve a legjobb ajánlat győzne. De eleve a pályázat egy zártkörű verseny, amiben csak a meghívottak vehetnek részt – és ezért is fizetniük kell. Kisvállalkozások önrész ÉS (maffia)kapcsolatok híján tehát kiestek.
Sokkal tisztább lenne a panelprogram is, ha lenne egy összeghatár, ameddig támogatják, persze épülettípusonként/méretenként más, és egyszerűen megcsináltathatnánk a mesterekkel, akik kiállítanák a számlát, egy részét kifizetnénk, aztán a mesterek elballagnának vele mondjuk a postára, ahol az állam kifizetné nekik a többit – ez lenne a támogatás ugye.
Elmúltál negyven, te kiestél. Vidéken laksz, te is kiestél. Nem tudsz három nyelven, te is kiestél. Nincs gyereked, biztos akarsz majd, kiestél. Van gyereked, az majd beteg lesz, és nem jössz dolgozni, kiestél. Nincs párod, biztos keresel majd, és ezért nem tudsz a munkádra koncentrálni, kiestél. Van párod, sietsz haza, hogy vele legyél, nem veszed komolyan a munkahelyed, kiestél.
Hallani olyan szocdarwinista böffenéseket is, a magas lóról, akit mindez nem érint, hogy “Nem szociális intézmény a munkahely, tessék elfogadni, hogy a minimálbér felét éri a 12 órai munkád.” – de nem is rabszolgatartó intézmény.
Nem tetszik a pofád, te is kiestél. Nincs három diplomád, és öt év szakmai gyakorlatod 25 évesen, kiestél.
A verseny szervezőit mindez nem érdekli. Sőt. Ők így kapnak olcsón rabszolgákat a gyáraikba. Minél több a munkanélküli, annál pótolhatóbb a munkavállaló, annál kiszolgáltatottabb, még a törvénytelenségeket is eltúri, pl. ilyen a ki nem fizetett hétvégi/túlórás munka – hiszen pillanatok alatt találnak a helyébe másikat.
Ez itt az önfeladás versenye, amiben az elsők jutalma a gyarmati szegénység, a modern rabszolgasors.
Scall Fast
